2016. április 13., szerda

Az istenek "megjelenése" a sorozatban

A mitológiai bevezető után úgy gondoltam érdemes lenne megvizsgálni, hogyan jelennek meg az istenek és a hiedelemvilág az epizódokban. Korábban már volt szó az isteneknek bemutatott áldozatokról, így ezekre most nem térnék ki külön.

Először Odin alakjára térnék ki. Már rögtön az első rész nyitó jelenetében (amely talán egy álomjelent, vagy emlék) feltűnik alakja, amely hű marad az ábrázolásokhoz. Rengeteg varjú kíséri, arcát eltakarja csuklyája, kezében pedig egy botot tart. Utóbbi utalhat a Gungnir lándzsára. A  jelenetben egy csata végét láthatjuk, ahol Odin is megjelenik, hogy az arra méltó harcosok lelkét magával vigye a Valhallába.

Ragnar Lothbrok karaktere kapcsán is meg kell említeni a főistent. Már jarli címe megszerzése előtt is azt mondták róla, hogy Odin leszármazottja, amiben sokan kételkednek. Valamilyen szempontból megfigyelhető, hogy Ragnar mintha Odint testesítené meg, itt gondolok főleg arra, hogy ő is mennyire kíváncsi az őt körülvevő világra. Emellett gyakran lepi meg társait csavaros vagy szokatlan gondolkodásmódjával. Ezt a teóriát megerősíti az, hogy Ragnar jarlként a hollót használja címeréül, és megfigyelhető tetoválásként is.

Odin kapcsán meg kell említeni még egy karaktert: Harbardot. Ő vándorként járja a földeket, és ha valahol szállást kap, utazásairól és az istenekről szóló történetekkel szórakoztatja befogadóit. Később kiderül, hogy Odin a Harbard nevet is használja. Megérkezése előtt három asszony is megálmodta jövetelét, ami be is következett. Kinézetében ismerhetünk fel az istenre utaló jeleket: megjelenésekor csuklya fedi fejét, és hosszú szakálla van (bár ez nem meglepő a korban). Karaktere a sorozat alatt végig titokzatos marad.

A sorozatban többször is szóba kerülnek az istenek. Érdekes, hogy Floki karakterének nevében Loki isten neve szerepel. Ez alapján kijelenthető, hogy őt szimbolizálja. Ezt akár alá is támaszthatom néhány gondolattal. Például Floki kapcsolata Ragnarral. A sorozat elején nagyon jó barátságban vannak (utalás Odin és Loki vérszerződésére). Aztán később bekövetkezik előbb az ál- majd a valódi árulás: Athelstan megölése, aki akár Baldr istent is szimbolizálhatja. A 4. évadban Ragnar megbünteti Flokit, hasonlóan, ahogy az istenek Lokit. Felesége Helga végig kitart mellette, felfogva a vizet egy tálban. Az is elgondolkodtató, hogy Floki a lányát Angrbodának nevezi el (Loki felesége, a három világszörny anyja.

Végül a témával kapcsolatban még megemlíteném a látót, aki egyfajta csatorna az istenekhez. Gyakorlatilag egy torzszülött, teste csúf, szemét mintha kiégették volna. A mi világunkban a társadalom peremén élne, ám a vikingek megbecsülik, valószínűleg el is látják őt mindennel. A közösség tagjai hozzá fordulnak, ha valamilyen kérdésükre választ szeretnének kapni vagy betekintést akarnak nyerni a jövőjükbe. Ám ezek a válaszok általában rejtélyesek, és nem lehet belőlük kibogozni semmit sem, csak akkor jövünk rá a jelentésükre, amikor az esemény bekövetkezik. Mellette még Aslaug rendelkezik misztikus képességekkel, néha megjósol dolgokat, főleg gyermekeivel kapcsolatban.

2016. április 6., szerda

A vikingek istenei



A vikingek a vallás területén is különböztek a korabeli Európától. Bonyolult mitológiájuk és isteneik szokatlan és félelmetes lehetett a keresztény ember számára. Az interneten keresgélve, több családfát is találhatunk, amiből látható, hogy számos istent tiszteltek a mindennapokban.

A politeista (többistenhitű) vallásokhoz hasonlóan itt is találhatunk több csoportot. Az Asgardban élőket Ászoknak (Aesir) nevezik. Ide tartozik a főistennek tekinthető Odin, illetve Thor vagy Heimdall. Az istenek egy másik csoportját Vánoknak (Vanir) hívják, lakhelyük Vanaheim. Aki "híresebbnek" tekinthető közülük, az a két termékenységisten: Freyja és Freyr. Az Ászokon és a Vánokon kívül találhatunk még további isteneket, akiket nem lehet besorolni ezekbe  a csoportokba. Ezen kívül beszélhetünk még kisebb istenségekről, ám róluk keveset lehet tudni a mondákból, és nem  is bírnak nagyobb szereppel. Néhány istent részletesebben is bemutatok, főleg akikre találhatunk utalást a sorozatban is.


1. Odin (Wotan, Mindenek Atyja)

Odin az Ászok főistene, aki részt vett a világ és az ember teremtésében (ő lehelte az életet beléjük). Híres csarnoka a Valhalla, ahol a csatában elesett harcosok lakomáznak az istenek végzetéig (Ragnarök). Felesége Frigg, ám más asszonyoktól is született gyermeke. Testvére Loki, akitől több ajándékot is kapott, például legendás állatát, a nyolclábú Sleipnir, vagy Gungnir nevű lándzsáját.
Gyakran ábrázolják ősz hajú, nagy szakállú, félszemű alaknak, gyakran kalapban. Állandó kísérőjének tekintetőek a varjak, akik a világ híreiről, eseményeiről tájékoztatják. Odint a bölcsesség és tudás utáni vágy irányítja elsősorban, amelyért óriási áldozatokat is hoz, amelyekről a legendák részletesen beszámolnak. Mikor a bölcsesség forrásából ivott, az ár a fél szeme volt.

2. Thor

Thor, Odin és egy óriásnő, Jörd fia. Személyében az istenek és emberek védelmezőjét, valamint a villámlás és mennydörgés istenét tisztelték. Apja mellett Thor a legnevesebb skandináv istenségek közé tartozik. Míg Odin a szellemi bölcsességet és tudást jelképezi, addig fia a testi erő eszményképévé vált. Csarnokáról (Bilskirnir) azt mondják, a legnagyobb építmény a maga 540 termével. Felesége az aranyhajú Sif, szeretője pedig egy óriás, Járnsaxa.
Gyakran ábrázolják nagy termetű, vörös szakállas harcosként. Legismertebb ismertetőjegye azonban harci kalapácsa, a Mjölnir, amit a törpék kovácsoltak. Ha elhajítja, a célba találáskor villám sújt le, majd visszatér gazdájához. Az istenek és emberek védelmezőjeként gyakran csatázik az óriásokkal, amelyről több legenda is beszámol. Thórt még összefüggésbe hozzák a termékenységgel is, mivel úgy tartották, hogy tavasszal villáma teszi újra művelhetővé a földeket. 

3. Loki

A skandináv/viking mitológia talán legrejtélyesebb alakja. Eredetileg óriások gyermeke, de vérszerződéssel Odin testvérévé vált. Rejtélyessége abban rejlik, hogy számtalanszor keverte az isteneket bajba (olykor véletlenül), majd az óriások mellé állt, ám mégis sokszor tűnik fel hősként és sok ballépését helyre is hozza. Szemrevaló istennek ábrázolják, ám jelleme kétszínű, szélhámosnak, hazugnak tartják, emellett azonban igen ravasz és agyafúrt.
Képes az alakváltásra, gyakran vesz fel állat alakot (pl.:ló, sólyom, légy, lazac, stb.). Alakja rengeteg legendában feltűnik, sokszor az állatalakban elkövetett tetteiről szól. Az idő előrehaladtával egyre gonoszabb lesz, végül Baldr isten meggyilkolása után az ászok leláncolják egy mérges kígyó alá, akinek fogából folyamatosan csepeg a fájdalmas méreg. Itt meg kell említenünk Loki feleségét, Sigyn-t, aki végig hűséges maradt hozzá (egy tálban felfogta a kígyó mérgét). Szeretőjétől, Angrbodától több szörnyalak is született: Fenrir, az óriásfarkas; Hel, az Alvilág úrnője és Jörmungandr, a Világkígyó. 

4. Freyr és Freyja 

A termékenységhez két istent is kapcsolhatunk: Freyr-t és Freyja-t, akik mellesleg ikertestvérek. Freyr-t Odin és Thor mellett ugyanolyan nagy figyelem övezte. A fény, az eső, a termékenység és a jólét istenének tartották. Hozzá imádkoztak és áldoztak az esőért és a bő termésért vagy éppen a gyermekáldásért. Szekerét egy vadkan, Gullinbursti húzza, amely a vikingek legszentebb állatának tekinthető. Mágikus hajóját, a Skidbadnirt törpék ajándékozták neki, amelyen az összes isten elfér mindenével együtt, és ha nincs rá szükség elfér egy erszényben is, valamint bármin képes úszni. Felesége az óriás Gerdr volt, akiért mágkus kardjával fizetett.

Freyja a vánok úrnője, a termékenység, a szerelem és a szépség istennője. Két lánya születése után férje elhagyta, ezután pedig több szerelmi kalandba is keveredett istenekkel, emberekkel, törpékkel. Freyja testvérével ellentétben kötődik a harchoz, mivel valkűrjeivel az elesett harcosok felét magához veszi. Értett a mágiához, az ászok egyfajta jóságos boszorkánynak látták. Gyakran jár két kandúrja által húzott szekéren. Emellett birtokában van egy törpék által készített nyakék, a Brisingamen, valamint egy madártollból készült köpeny, aminek a segítségével sólyommá változhatott.

Források:

2016. február 18., csütörtök

A vikingek ünnepei, jeles eseményei a sorozatban

A vikingek ünnepeinek és jelesebb, a mindennapitól eltérő eseményeinek bemutatása után érdemes megnézni a sorozatban megtalálható ideillő jeleneteket. Ami közös ezekben, hogy mindegyik áldozatbemutatás, ezért csak erősebb idegzetűeknek javaslom.


A fenti jelenetben egy győztes csata után Kattegat lakosai áldozatot mutatnak be Odinnak. Ám nem egy állatot vezetnek a kör közepére, hanem egy embert, akit valószínűleg az ellenség sorai közül fogtak el a harcok alatt. Rollo, kezében baltával, Odinnak ajánlja az áldozatot, megköszönve ezzel a győzelmet. Ám mielőtt lesújtana Ragnar jarl leállítja, és fiának adja a fejszét, hogy végezze el ő a feladatot. A jarlokról elmndható, hogy vallási vezetők is egyben, így ez nem meglepő. A többi jelenetben is megfigyelhető lesz, hogy az áldozat vérét magukra kenik vagy öntik, mivel így részesülnek az istenek áldásában, különösen az, aki bemutatta az áldozatot.




Ebben a jelenetben egy újabb áldozatot láthatunk Odin számára, ám itt más a kiváltó ok. Kattegat lakosait járvány sújtja, és Ragnar jarl távollétében felesége, Lagertha hajtja végre a feladatot, és ami számomra érdekes volt, hogy nem könyörög az isten segítségéért, hanem inkább örömet szerez neki. Itt tökéletesen megfigyelhető az adok-kapok viszony. A kecske leölése után Lagertha is magára keni az állat vérét.




A harmadik jelenetben a termőföldek megáldásáért mutatnak be áldozatot Freynek. Lagertha, mint jarl végzi el a feladatot, ő kéri az istent, hogy jó termést hozzanak a földek. Az állat leölése után, vérét felfogják, majd egy részét a nőre öntik, aki végigjárva a termőföldeket, meghinti az állat vérével azt. Az adok-kapok viszony tehát itt is megjelenik. Mivel ez a jelenet Angliában játszódik, ahol Wessex királya földeket adott a vikingeknek, nem különös, hogy keresztényeket is megfigyelhetünk, akik dermedve nézik végig a pogányok szokásait.


Az Uppsalában játszódó jelenet pedig tökéletesen ábrázolja azt, amit a korábbi bejegyzésben írtam erről az áldozatbemutatásról. Egy keresztény ember számára ami talán a legmegdöbbentőbb az egészben, az az önkéntesség az "emberi áldozatok" részéről. Bár megvizsgálva az érme másik oldalát, a vikingek számára nagy dicsőség volt így meghalni. Az áldozatok bemutatása után itt is megfigyelhetjük, hogy Horik király (a végrehajtó) magára keni az utolsó áldozat vérét. Végül pedig láthatjuk, hogy a templom körüli kertekbe fellógatják az áldozatok testét, embert és állatot egyaránt, ahogy azt a források is említik.